Currently Browsing: Egyebek

Elfelejtett mysql root jelszó

Más is járhat így, nem csak én… Az egyik ügyfelem szerverén hegesztettem kicsit, és fogalmam sem volt a mysql root jelszaváról. Természetesen neki sem.

Az alábbi rövid leírásban bemutatom, hogy hogyan tudjuk a mysql root jelszót megváltoztatni annak ismerete nélkül, konzolról. A parancsok root (rendszergazdai) jogosultságot igényelnek.

Első lépésként, állítsuk le a mysql szervert:

/etc/init.d/mysql stop

majd indítsuk el a folyamatot, a –skip-grant-tables paraméterrel. Ezzel tudjuk utasítani a mysql szervert arra, hogy a felhasználói jogosultságokkal ne foglalkozzon.

mysqld_safe --skip-grant-tables --console

A mysql szerver elindult, konzol módban. Indítsunk egy másik terminált, és lépjünk be a mysql szerverre:

mysql -u root mysql

A konzol jelszó nélkül beenged minket root jogosultságokkal, így megváltoztathatjuk a jelszót:

UPDATE user SET password=PASSWORD("új jelszó") WHERE user="root";
FLUSH PRIVILEGES;

Visszalépve az első konzolra, egy határozott CTRL+C billentyűkombinációval legyilkolhatjuk a konzol módban futó mysqld_safe folyamatot, és

/etc/init.d/mysql start 

paranccsal elindíthatjuk újra a mysql szervert, amely már az új root jelszót fogja megismerni.

A mysql szervert indító scriptek elérési útvonala egyes disztribúcióknál eltérő lehet.

Kedveled? Másnak is ajánlanád? Megosztás:

Hova tegyük az adatainkat?

Mentsük hálózatra. Pénztárcától függően kissebb nagyobb tudásszinttel rendelkező hálózati tárolókat (NAS) vásárolhatunk magunknak.

A napokban került a kezeim közé egy Raidsonic IB-NAS-4220-B kétlemezes hálózati terülj-terülj asztalkám.

ib-nas-4220-b 

A tárolóba két SATA merevlemezt helyezhetünk el, és választhatunk a RAID0 (A két merevlemez kapacitása összeadódik, így a teljes adattároló mennyiséget kihasználhatjuk.) és a RAID1 (A tároló mindkét merevlemezen tárolja a rá másold adatokat (tükrözés), így ha az egyik merevlemez tönkremegy, akkor adatainkat még mindíg elérhejük a másik merevlemezről.)

Mindenki maga választhatja ki, hogy a tárolókapacitás vagy a biztonság a fontos a számára.

Ha a lemezeket single módban érjük el, használhatunk FAT32 fájlrendszert (erősen ellenjavalt) raid esetében marad az EXT2 vagy az EXT3. (JAVALLOTT)

Adatainkat elérhetjük CIFS/SMB (windows fájl és nyomtatómegosztás vagy mi), NFS (Linux fájlmegosztás), webes felületen keresztül, a bonjour segítségével csatlakoztathatjuk iTunes zenelejátszó szoftverünkhöz, támogatja az rsync protokollt, sőt, még bittorrent klienst is rejtettek el benne.

Adatainkat nem csak sokféleképpen érhetjük el, de gyorsan is: Az egység hátoldalán gigabites csatlakozó kapott helyet, sőt igény esetén akár a jumbo frame-t is támogatja.

Az admin felület teszetős, kedvünkre konfigurálhatunk mindent. SMB/CIFS esetén felhasználókkal és csoportokkal szabályozhatjuk a hozzáfését, NFS esetén pedig IP cím tartományokkal szabályozhatjuk az írási, olvasási jogosultságot is. Támogatja a szinkron és aszinkron módokat valamint megbírkózik a  no_root_squash opcióval is, így a root jogú felhasználók nem nobody-két írnak az eszközre. Kiválóan vizsgázott konkurrens elérés tantárgyból is – egy szerveren rsynceltem rá, egy másik konzolon simán parancssorból másoltam rá,

Az rsync sajnos ssh-t nem támogat, csak a standard rsync protokollt, így a címzésnek így kell kinézni: 111.111.111.111::/megosztas. Figyeljetek arra, hogy az IP cím és a megosztás neve között két tettőspont van!

Torrenteseknek is érdemes elgondolkodni a ketyere beszerzésén: Sokkal kisebb zajterheléssel jár, hiszen a hűtőventillátor csak akkor kapcsol be, ha arra szükség van, és az energiafelhasználása is messze alattamarad bármilyen PC-nek.

Kedveled? Másnak is ajánlanád? Megosztás: